Menu

Új városrészért dolgoznak

2019.07.12.

A cél az, hogy olyan városrész alakuljon ki, amely 15-20 éves időtávon büszkesége lehet a kerületnek – mondta Sipos Gábor, a XV. kerület főépítésze arról a lehetőségről, amit a főgyűjtő csatorna megépítése jelent. Interjú.

– A képviselő-testület június végén elhatározta, hogy megépül az északi szennyvízfőgyűjtő-csatorna első szakasza. Azóta többször elhangzott, hogy ez városrész elmúlt 15-20 évének egyik legnagyobb beruházása. De miért ilyen jelentős ez?

A Szilas-patak menti szennyvíz-főgyűjtő megépítésének két szempontból lehet nagyon fontos hatása: az egyik, hogy nőhet a kerület lakossága, a másik pedig az, hogy a városrész kedvező gazdasági adottságait végre jobban kiaknázzuk.

– Mik ezek a kifejezetten jó adottságok?

A XV. kerület kifejezetten jó fekvésű, jól megközelíthető, előnyös logisztikai helyzetű városrésze Budapestnek. Itt jön be az M3-as, északon halad az M0-s; gyakorlatilag meg is indult egy olyan fejlődés, mint a főváros nyugati kapujában, Budaörsnél. Elkezdődött egyes  áruházak felépítése, mint például a Metro, vagy a Praktiker, de a folyamat megrekedt. Másrészt a kerület északi részén lakóövezeti fejlesztések nyújthatnának alternatívát azoknak a fővárosból kiköltözőknek, akik a belvárostól messzebb, zöldövezeti otthonra vágynak, de nem akarnak olyan sokat utazni az agglomerációból. A jó adottságaink kihasználása azonban jelenleg szerénynek mondható – ugyanis az M3-as melletti területek csatornázottsága hiányában az említett fejlesztések nem indulhattak el.

–  Miért lenne alkalmas ez a terület lakó fejlesztésre?

Ahogy említettem, a kerület érdekelt a lakosságszám-növelésben, a 90-es évek óta folyamatos a fogyás az agglomerációba való kiköltözés miatt. Ha a Külső Fóti útnál aktiválni tudjunk a lakófunkciót, akkor kb 15-20 perces belvárosi elérés mellett kedvező zöldövezetben lehet élni. A jelen számítások mellett 6-800 lakás létesülhetne magánberuházásban a szabályzatban biztosított lehetőségek kihasználásával. Az önkormányzatnak azonban itt is fontos feladata van – előrelátó tervezéssel gondolni kell a „humán” infrastruktúra terén felmerülő igények , mint például orvosi ellátás, megfelelő bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyek biztosítására. Tudatosan készülve erre el tudjuk kerülni azokat a hibákat, amelyekbe az agglomerációs települések kevésbé végiggondolt parcellázásaikkal korábban beleestek.

– Hol lesznek ezek a lakó fejlesztések?

A majdani új lakások két területen épülhetnek fel. Az egyik ilyen Palota Újfalu, amely kisebb léptékű, kisebb intenzitású családi házas környék lehet, egyéni, jellemzően tősgyökeres palotai családok tulajdonában lévő telkek. Ők már régóta várnak erre a lehetőségre, így 5-10 éven belül beépülhet a területet. A Palota Liget nevű kerületrészen intenzívebb beépítés lehetséges mind lakásszámban, mind szintszámban – ez a terület fejlesztői, társasági tulajdonban van. Itt nagyobb sűrűséget, gazdaságosabb beépítést engedélyez a kerületi szabályozás.

– A testületi vita során voltak, akik kételkedtek az M3-as melletti területek gazdasági-kereskedelmi célú használásában. Van ezekre a területekre konkrét érdeklődés?

Korábban olyannyira volt érdeklődés, hogy jogerős építési engedéllyel rendelkezett egy bevásárlóközpont – csak a gazdasági környezetben 2008 után bekövetkezett változás, és a főgyűjtő hiányában ez a beruházás nem valósulhatott meg. A korábbi fejlesztők felszámolásra kerültek, helyükbe új szereplők léptek, az egykori tervek az M0 mentén megvalósult kereskedelmi fejlesztések miatt átgondolásra szorulnak. A korábbi elképzelések nagyságrendileg még egy Pólus Center méretű kereskedelmi egységet jelentettek. A főgyűjtő megépítésével ezeknek az alulhasznosított területeknek gazdasági fejlesztése indulhat meg: az egyik legegyértelműbb példa az M3-as és az M0-s találkozásától nem messze működő tehenészet helye, melynek mai hasznosítása mindenképpen újragondolandó.

– Mi lesz mindebben az önkormányzat szerepe?

Az önkormányzat első és legfontosabb feladata az, hogy a hiányzó elemet, vagyis a szennyvíz-főgyűjtőt, „beletegye” ebbe a rendszerbe és ezzel mintegy katalizátora legyen az előrelépésnek. Innentől pedig jöhetnek a fejlesztők, akikkel meg kell állapodnunk arról – településfejlesztési szerződés keretében –, hogy a Károlyi Sándor út–Erdőmenti út szakaszon megvalósuló fővezetékből kiinduló leágazásokat saját költségükön kiépítsék. Ez azért lehetséges, mert közös érdek, hogy ez a fejlesztési terület „aktiválódjon”, a hasznok közösen érhetőek el. Azt is látni kell, hogy a leágazások, belső hálózatok  megépítése szintén jelentős költségekkel jár, mert jelentős távolságokról beszélünk.

– Sokan feltették a testületi vitában is a kérdést: mi ennek a több mint egymilliárd forintos beruházásnak a haszna az önkormányzat számára?

A fejlesztés közvetlen pénzügyi haszna munkahelyteremtéssel, építményadóval, visszaosztott iparűzési adóval jelentkezhet az önkormányzat esetében.  Egy önkormányzatnak nem ciklustól-ciklusig kell csak gondolkodnia, hanem 5-10-15 éves időtávlatra kell előre tekintenie, a főgyűjtő esetében is hosszabb megtérüléssel kell számolni. Ráadásul nem feltétlenül pénzügyi mutatókban, és semmiképp sem rövidtávú haszonban fejezhető ki a megtérülés: a népességszám-csökkenés megállítása, egy kedvezőbb korfa, egy megújuló városias környezet kiépítése közvetett haszonként jelenik majd meg.

– Mennyi idővel kell számolni, amíg ezek a hatások jelentkezhetnek?

A csatornaépítés viszonylag rövid idő alatt, körülbelül a kivitelezés megkezdésétől számított egy éven belül lezajló munka. Ez a legnagyobb tétel pénzügyileg, illetve, ahogyan említettem is, ez a kiinduló-alapja minden további fejlesztésnek. Az önkormányzati teendők azonban itt nem érnek véget, további feladatok, megoldandó kérdések jönnek. A cél az, hogy olyan városrész alakuljon ki, amely 15-20 éves időtávon büszkesége lehet a kerületnek.

– Milyen további feladatok várnak az önkormányzatra?

A további infrastruktúra kiépítése még megoldandó feladat – az úthálózat jogilag létezik, az utcák ki vannak jelölve, de fizikailag még nem épültek ki, ezeket létre kell hozni. Ez a fejlesztők tulajdonában lévő területen ez a fejlesztők feladata lesz. De ugyanígy ki kell jelölni és szigorúan szabályozni kell a más közművek – víz, gáz, kábelszolgáltatók – helyeit, természetesen valamennyit a föld alatt vezetve. Palota Újfalu esetében az alapközműveket – víz, gáz, elektromos áram – már korábban kiépítették az ottani tulajdonosok, ott már „csak” a csatornázásra várnak. De megoldandó az újonnan beépülő kerületrészek tömegközlekedési ellátása is. Egy ilyen léptékű területfejlesztésnél elengedhetetlen, hogy a klimatikus viszonyoknak megfelelő, fenntartható és élhető lakókörnyezetet biztosító zöldfelületeket alakítsunk ki. Végiggondolt szabályozást, sok egyeztetést, körültekintést igényel az, hogy ne sivár hőszigeteket hozzunk létre. Márpedig most egy teljesen kopár, időszakosan művelt mezőgazdasági hasznosítású területről beszélünk, így fontosak azok az előírások, amelyek növelik a leendő utcákba elültetendő fák megmaradási esélyeit. Az is szabályozási feladat, hogy esztétikailag, építészeti karakterében is egységes környezet alakuljon ki. Ezt az önkormányzat nem szabályozhatja túl, de irányokat, kereteket fogalmazhat meg a településképi rendeletében. A Palota Liget esetében épp egy ezzel foglalkozó beépítési tanulmányterv kidolgozása folyik, mely munkának a vége egy előremutató szabályrendszer lesz majd.

– A mostani döntéssel a főgyűjtő első fázisa kapott zöldjelzést. Mikor indulhat meg a második ütem?

A fejlesztés második üteme távlati jövőben valósulhat meg. Az ezzel érintett területen jelenleg engedi a kerületi szabályozás a modern, egyedi  szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazását, tekintettel arra, hogy jóval nagyobb méretű gazdasági telkek hasznosításuk során minimális szennyvizet termelnek. A második ütemet az aktiválhatná, ha a fővárosi távlati fejlesztési terveiben ma is szerepelő 4-es metró meghosszabbítása valósággá válna – annak tervezett végállomása ugyanis a Szilas-patakon túl lenne.

Fotó: Vargosz/XV Média

Répszolg

Palota-15

Palota-Holding

XV-media

Gazdasági Működtetési Központ

CSAPI-15 Kft.

Tájékoztatjuk, hogy a weboldal cookie-ket használ További információ itt

A törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal úgynevezett "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. Ezek olyan apró, ártalmatlan fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést, számunkra pedig hogy megismerjük és ezáltal jobban kiszolgáljuk látogatóink igényeit. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" gombra kattint, akkor elfogadja a sütik használatát.

Bezárás