Menu

Jövőképet adnának a magyaroknak

2020.09.29.

Nem kisebb céllal, mint egy sikeresebb Magyarország kitalálásával lépett a színre szeptemberben egy új politikai agytröszt, amely már le is tette az asztalra tízéves vízióját. Az Egyensúly Intézet igazgatója, Boros Tamás szerint a napi politikai harcoktól eltávolodva fogalmaznak meg javaslatokat az ország előtt álló, minden eddiginél gyorsabb változásokkal kapcsolatban. Az intézet tanácsadói között találjuk a XV. kerület korábbi alpolgármesterét, Balázs Zoltánt is. Őket kérdeztük az agytröszt munkájáról, Magyarország jövőjéről, pozitív nemzeti öntudatról.

„A Magyarország 2030 jövőorientált, alternatív politikai-gazdasági-társadalmi vízió. A benne foglaltakat nem befolyásolják a rövid és középtávú pártverseny szempontjai, ahogy a politikai vagy a gazdasági elit szereplőinek érdekei sem. A szerzők tökéletes szabadságban, a létező pártnarratíváktól és politikai napirendtől függetlenül, pénzügyi és hatalmi befolyástól mentesen, legjobb szakmai tudásuk szerint alkották meg saját képüket a közeljövő Magyarországáról” – olvasható a most megjelent, Magyarország 2030 – Jövőkép a magyaroknak címet viselő kötet bevezetőjében. Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent könyv az Egyensúly Intézet néven indult új, közpolitikai elemző műhely, önmeghatározása szerint agytröszt első nyilvános „terméke”. Az intézet alapítói azt a nem kisebb célt tűzték ki maguk elé, hogy a közélet, a politika csatazaján felülemelkedve és attól magát teljesen függetlenítve „kitalálják”, milyen legyen egy sikeresebb Magyarország tíz év múlva.

Hosszabb távon gondolkodni

„Már évek óta érlelődött az a gondolat többünkben, hogy elégedetlenek vagyunk azzal, hogy a közbeszéd a napi politikáról, a pártharcokról, hatalomról szól – és alig van szó a jövőről. Alig beszélünk érdemben arról, hogy milyen közösséget, lakóközösséget, kerületet, várost, országot képzelünk el magunknak. Ha készülnek is olyan anyagok, tanulmányok, amelyek perspektivikusabban gondolkodnak, úgy tűnik, a politikusok, döntéshozók nem azt tartják fontosnak, hogy ezekről beszéljenek – mondta el a 2018-ban alapított, de a nyilvánosság elé csak most kilépő Egyensúly Intézet igazgatója és társalapítója, Boros Tamás. –  Szeretnénk a jövőorientáltságot beleültetni a közbeszédbe, mert a múltbeli sérelmek mellett, azokon felülemelkedve, érdemes azzal is foglalkozni, hogy milyen lesz Magyarország tíz év múlva. Ráadásul olyan változások zajlanak a világban, hogy ha ezekre nem figyelünk oda, ezekre nem reagálunk, akkor nagyon le fogunk maradni nemcsak Nyugat-Európához, hanem a közvetlen környezetünkhez képest is.”

Az Egyensúly Intézet magára vállalja ezt a feladatot, és azt, hogy segítséget nyújtson bármilyen jelenlegi vagy leendő politikai, gazdasági, kulturális döntéshozónak. Boros Tamás szerint hiányzik az, hogy a magyarországi – eddig nem létező – agytrösztök között vita párbeszéd legyen a különböző víziókról, jövőképekről, szakpolitikákról, pedig ez a világ nyugati felében mindennapos. A munkájukhoz sajátos modellt választottak: azokkal az agytrösztökkel szemben, amelyeket egy párt, pártalapítvány működtet, vagy amelyek pályázati pénzekből tartják el magukat, az Egyensúly Intézet magánadományokból tartja el magát.

Teljes függetlenség

Tehetős magánembereket kerestek meg, akiknek nagyon fontos, hogy milyen országban fognak élni ők és a gyermekeik tíz év múlva, akiknek fontos, hogy sikeres legyen Magyarország – és erre a saját pénzükből áldoznak. Akadt pár tucat ember ma Magyarországon, akik hajlandóak voltak erre adakozni – úgy, hogy nem kapnak semmilyen ellenszolgáltatást. Ugyanis a nagyvonalú adományozók nem kérhetnek és nem is kaphatnak semmit támogatásukért cserébe, és semmilyen formában nem szólhatnak bele az intézet működésébe. „Csupán” annyit kapnak, hogy ha ezek az agytrösztben kidolgozott gondolatok, javaslatok utat nyernek és megvalósulnak, akkor tíz év múlva egy sikeresebb országban fognak élni.

„Olyan emberekről is szó van sok esetben, akik egyáltalán nem foglalkoznak a politikával, sőt, határozott pártpreferenciájuk sincs. Az adományozóinkban egy közös van, mégpedig az, hogy úgy látják, sok gazdasági, szakpolitikai kérdésben nem arra halad az ország, amerre a siker útja vezet. Annak ellenére támogatták a munkánkat, hogy az induláskor nem tudhatták, hogy mi lesz pontosan a víziónk.”

Mivel közpolitikáról, közgondolkodásról van szó, az agytröszt megkereste valamennyi magyar párt pártalapítványát és közülük négyen szálltak be a támogatásba – ez a teljes finanszírozás 10 százalékát jelenti. Az intézet igazgatója azt reméli, hogy az év végére valamennyi pártalapítványt a támogatóik között tudhatják – ellenszolgáltatást, beleszólást azonban ők sem fognak kapni a szakmai munkába.

Négy alapérték

Az agytröszt alapállása egyébként sem valamifajta szakértői kormányzás nézőpontja, nem egy technokrata gondolkodásmód, amely adatokból, elméletekből, számokból levezetve a közvélemény elé tárná az egyetlen „helyes utat”. Boros Tamás kihangsúlyozta, hogy a politikát a politikusok alakítják, nem a civil szervezeteknek kell átvállalni a hatalom gyakorlását. „Nem hiszünk a konfliktusmentes politikában és a politikamentes demokráciában. A politikai megosztottság nem eredendően rossz. […] Épp ellenkezőleg: a konfliktusok megfelelően becsatornázott megvívása, az alternatívák szenvedélyes ütköztetése éppenséggel a demokrácia lényege” – fogalmaztak a Magyarország 2030 bevezetőjében. A politika tehát ideológiák versengéséről is szól, mindezt, úgy gondolják, érdemes tartalommal, víziókkal is megtölteni. „Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy gyakorlati problémákra szeretnénk válaszokat adni, amelyeket aztán mindenki akár konzervatív, akár liberális, akár zöld, akár szociáldemokrata ideológiák mentén „hangszerelhet”. Az intézet azonban nem csatlakozik egyik nagy ideológiához sem” – mondta el Boros Tamás.

Négy alapértéket azonban lefektettek, amelyek mentén halad a munkájuk, pontosabban ezek azok az alapok, amelyeket nem vonnak kétségbe – ezen kívül azonban minden megvitatható, megkérdőjelezhető a számukra. Vagyis nem dogmákból vezetik le a megoldási javaslataikat, hanem ezen a négy értéken kívül mindenre nyitottan állnak a megoldásokhoz – így hatékonyabb válaszokat kaphatnak. Magyarország sikerességéhez elengedhetetlennek tartják a jogállam és a demokrácia meglétét, a szabályozott piacgazdasági működést – mert a világban látható példák azt mutatják, hogy hosszú távon csak az így működő országok lehetnek sikeresek. „Az ország lakosságának alapvetően nyugatos az értékrendje, így az ország nyugati elkötelezettségét is kiindulópontnak tekintjük. A negyedik és szintén fontos alapérték, hogy a politikáinkat mindig a bizalomra és a közösségre építjük” – zárta a sort az intézet igazgatója, hozzátéve ezekben az értékekben Magyarországon jelenleg konszenzus van.

Pozitív nemzeti öntudat

A most megjelent Magyarország 2030 kötet az agytröszt első látványos megnyilvánulása. Ebben a könyvben először azt rögzítik pillanatfelvételként, hogy milyen állapotban van jelenleg az ország, melyek azok az adottságai, előnyei, hátrányai, amelyek hosszú távon is meghatározzák a sorsát. A következő nagy részben azt mutatják be, ezekkel a jellemzőkkel hol tarthat 2030-ban, hogy nézhet ki a társadalom, a gazdaság, a környezet állapota. A harmadik, a szerkesztők, szerzők számára legfontosabb elem pedig annak a felvázolása, hogy minek kellene történnie ahhoz, hogy Magyarország sikeresebb, jobb hely lehessen 2030-ban.

Megfogalmaztak három kitörési pontot: az egyik az, hogy nincs olyan ország a világon, amelyik természeti kincsek nélkül úgy sikeres, gazdag és jóllétet biztosító tud lenni, hogy ne fektessen be komolyan az emberi erőforrásaiba. Ez az oktatás fejlesztését, az abba való komoly anyagi, módszertani befektetést jelenti. A másik kitörési pont, az, hogy a magyarokban igen nagy igény van a tiszta, rendezett környezetre – a szó szoros és átvitt értelmében is. Tehát a tiszta, rendezett utcák mellett a kiszámítható, biztonságos jogi környezetre, normakövetésre is szükségük van ahhoz, hogy az ország középtávon sikeres legyen.  Harmadikként pedig fontos lenne annak a bizalomhiánynak a megszüntetése, ami miatt nem tekintünk magunkra pozitívan, nem létezik a számunkra pozitív, jövőbe mutató nemzet öntudat. A magyar társadalom jelenleg szétaprózódott, atomizált, egymással versengő és egymásban nem bízó emberek csoportjaiból áll – ami komoly versenyhátrányt jelent. Szükség van tehát egy közös célra, összefogó, pozitív – nem más ellen irányuló – nemzeti büszkeségre, öntudatra, mondta Boros Tamás.

Mi az, hogy közpolitika?

A most bemutatott vízió mellett az Egyensúly Intézet a jövőben szakpolitikai javaslatokkal fog előállni. A mostanra polarizált, harctérivé vált közbeszédben gyakorlatilag a közpolitika szó használata is kikopott, sőt, sokaknak kínaiul lehet. Boros Tamás elmondta, a szakpolitika nem azt jelenti, hogy ki nyeri meg a választásokat, ki gyakorolja a hatalmat – hanem azt, hogy a döntéshozók hogyan oldanak meg mindennapi problémákat, legyen szó fenntarthatóságról, gazdaságpolitikáról, adórendszerről, tiszta levegőről. Ezek a kérdések a legtöbb esetben sokkal jobban érintik a választópolgárokat, mint azok a hatalmi kérdések, amelyekről a közbeszédben sokszor szó van. Az agytröszt célja az is, hogy minél több olyan kérdésben – például urbanizáció, mobilitás, környezetszennyezés, közöségek, állampolgári öntudat, közösségek megerősítése – szakpolitikai javaslatokkal, tanácsadással jelentkezzenek, amelyek az önkormányzatokat is érintik.

„Rengeteg visszajelzést kaptunk az indulásunk bejelentése óta, különböző pártok képviselői jelezték, hogy el fogják olvasni a Magyarország 2030-at. Már felvette velünk több olyan szakpolitikai intézet a kapcsolatot, amely egy-egy szakterülettel foglalkozik. A könyvünk pedig a sikerlisták élén landolt. Vagyis van igény arra Magyarországon, hogy végre optimizmussal tekintsünk a jövőbe, hogy ne csak arról szóljon minden, hogy mi volt rossz és jelenleg mi rossz, hanem arról, hogy mit lehetne jobban csinálni az országban” – zárta gondolatait Boros Tamás.

Tanácsadó a XV. kerületből

Aki figyelte az Egyensúly Intézet indulását, a kerületi politikai élet egyik korábbi szereplőjét is felfedezhette az alkotók között. Ha a közvélemény-kutató Závecz Tibor, vagy az orbáni hibrid rezsim természetéről nagyhatású elemzést közlő Filippov Gábor nevét olvasták, az erre hajlamosak talán gyorsan elhelyeznék a politikai palettán az agytrösztöt – azonban ő látásukat biztosan megzavarhatja Urbán László vagy éppen a XV. kerület korábbi, Fidesz-KDNP szövetséghez kötődő alpolgármesterének, Balázs Zoltánnak a neve. A korábbi alpolgármestert, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudomány Doktori Iskola vezetőjét kérdeztük az Egyensúly Intézet munkájáról, saját szerepvállalásáról és a kerületről is.

„Egy normális ország mentálhigiénéjéhez hozzátartozik, hogy közügyekről széles körben, a diskuráló értelmiség eszmét cseréljen. Az Egyensúly Intézet hozzáállása azért sajátos, mert a vizsgálni kívánt területek nagyon széles körét jelölték ki: ebbe gazdaságpolitika, demográfia, vízgazdálkodás, közoktatás, iparpolitika egyaránt belefért. Kormányszervek (például a Pénzügyminisztérium, az ITM), félautonóm intézmények (a Magyar Nemzeti Bank), kormányközeli, de autonóm intézmények (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) jelenleg is készítenek hosszabb távú célokat megfogalmazó jelentéseket, koncepciókat, és ezek sokszor egymással is versengenek. Ha zajlik egy ilyen vita a széles értelemben vett kormányzaton belül, akkor az Egyensúly Intézet munkáját nyugodtan lehet úgy tekinteni, mint ami ehhez a vitához teszi hozzá saját elképzelését. Semmiképpen sincs szó pártokhoz kötődő vagy azokat kiszolgáló munkáról.”

Túl a napi politikán

Az agytröszt újdonságát Balázs Zoltán szerint – a hasonló, közpolitikákkal foglalkozó korábbi vagy jelenlegi műhelyekhez képest – az jelenti, hogy a széleskörű, anonim adományozói körnek köszönhetően hangsúlyosan függetlennek tekintheti magát.

Balázs Zoltán (képünkön a kerület alpolgármestereként, 2016 karácsonyán az egészségügyi dolgozók köszöntésén) az Egyensúly Intézet tanácsadói testületében vállalt szerepet: ez azt jelenti, hogy az agytröszt munkatársai által kidolgozott anyagokat véleményezi. A most megjelent Magyarország 2030 című jövőképet is az Intézet kutatói készítették, fogalmazták, számolták át. Ezt megvitatásra a testület elé terjesztették, a tagoktól pedig kritikát és javaslatokat egyaránt kaptak. Volt olyan téma, például az alapjövedelem, ahol az elvi álláspontok jelentős eltérései és a még elégtelen nemzetközi tapasztalatok miatt nem is javasolták annak beemelését, noha ellenzéki oldalon többen nagyon is támogatják ezt.

Az intézet kutatói természetesen fizetésért dolgoznak, a tanácsadó testület tagjai díjazás nélkül. Balázs Zoltán saját szerepvállalásáról azt mondta, hogy ezt az agytrösztöt, ezt a munkát – bár a közügyekről, közpolitikákról való gondolkodás terepén dolgozik – nem tekinti a napi politika részének. Nem lehet normálisnak tartani, ha valaki mindent a politika, a pártpolitika szűrőjén keresztül akar látni.

Önkormányzatiság mint visszaállítandó érték

A volt alpolgármestert természetesen arról is kérdeztük, hogy az agytrösztben folyó gondolkodás hogyan viszonyul az önkormányzatisághoz. Ennek kapcsán rámutatott, hogy a Magyarország 2030 alapvetései, alapértékei közötti is szerepel a közösségi elv, ami magában foglalja az emberek különböző közösségeinek autonómiáját is. Ez, azontúl, hogy önmagában is érték a nyugati kultúrkörben, a társadalmi együttműködést is elősegíti, s a gazdasági hatékonyságot növeli – vagyis az önkormányzatok szabadsága ma Magyarországon megőrzendő, részben pedig visszaszerzendő érték. Mi több, a most éppen hivatalosnak tekinthető kormányzati értékrend, a kereszténydemokrácia egyik alapelve is a szubszidiaritás elve. Ez azt jelenti, hogy azokat a döntéseket, amelyeket helyben meg lehet hozni, azokat ott is kell meghozni.

Az önkormányzati autonómia visszaállítása kapcsán konkrét példaként említette a közoktatás központosítását, amelyet a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésének helyeselhető szándékával indokoltak. Az eredmények azonban elmaradtak. Az iskolák feletti helyi kontrollra – ezen nemcsak az önkormányzatok fenntartói jogát, hanem a szülői, közösségi kontrollt is értve – nagy igény van ma, ezt figyelmen kívül hagyni már politikai hiba is. Az ilyen helyi kontrollok működtetése, a fejlett önkormányzatiság kulcs az érettebb demokráciák felé is, ahová egykor a rendszerváltók legalábbis el kívántak indulni.

A központi akarat árnyékában

A korábbi alpolgármester nem követi közelről jelenleg a XV. kerületi politikai történéseit.

„Az évek során azt tapasztaltam, hogy a helyi kezdeményezésekhez a mozgástér folyamatosan szűkül. Az országos politika minden oldalról nagy mértékben rátelepedett az önkormányzatokra, a budapesti kerületekben éppúgy, mint máshol az országban – és megölt életképes, pozitív dolgokat is, valamint sokfelé számomra elfogadhatatlan klientúrák épültek ki. A XV. kerület szerintem 2010 után jó irányban indult el, egy polgáribb koncepciót követve, amiért nincs miért szégyenkeznem, noha sok energiát vitt el egy csomó fölösleges konfliktus. A központi akarat azonban egyre kevesebb lehetőséget adott a helyi elképzeléseknek, egyre több minden múlt a kerület politikai lobbierején, az pedig finoman szólva is csekély volt és maradt.”

(Cs.B.)

Fotó: Nagy Botond/XV. Média

Répszolg

Palota-15

Palota-Holding

XV-media

Gazdasági Működtetési Központ

CSAPI-15 Kft.

Tájékoztatjuk, hogy a weboldal cookie-ket használ További információ itt

A törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal úgynevezett "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. Ezek olyan apró, ártalmatlan fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést, számunkra pedig hogy megismerjük és ezáltal jobban kiszolgáljuk látogatóink igényeit. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" gombra kattint, akkor elfogadja a sütik használatát.

Bezárás