Menu

Hulladékból érték

2020.08.10.

Ne feledje, ha még nem tette, továbbra is pályázhat műanyag komposztáló keret elnyerésére!

Tudta Ön, hogy éves szinten 300 kg hulladékot termel otthonában és ebből kb. 100 kg hulladékot (ahelyett, hogy kidob) komposztálhatna is? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit környezetéért.


Mit jelent a komposztálás?

A komposztálás egy újrahasznosítási folyamat, a legjobb és legtermészetesebb dolog, ami a háztartásunkban keletkező szerves hulladékkal történhet. A komposztálódás során a szerves anyagok oxidálódnak, lebomlanak és a talajba jutnak. Ez a legősibb talajjavító módszer. Olcsó és hatékony kerti és háztartási hulladék újrahasznosítás, és nem utolsósorban, tápanyagokban gazdag szervesanyag-forrás a növények számára.

Előnyei:

  • kevesebb szemét keletkezik
  • olcsó és környezettudatos megoldás
  • javul a talaj minősége
  • javul a talaj hő-és levegőgazdálkodása
  • javul a talaj tápanyagtároló képessége
  • a komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést
  • nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben
  • alkalmas tápanyag visszapótlásra és trágyázásra is
  • nem kell elégetnünk a feleslegessé vált faágakat, nyesedékeket

 

Komposztáljon!

A XV. kerület képviselő-testülete 2020-ban is forrást biztosít a lakosság környezettudatos szemléletének elősegítése, növelése érdekében a kerti zöldhulladék háztartási hasznosítására. Minimális lakossági önerő vállalása mellett – 2000 Ft. – műanyag komposztáló keret elnyerésére pályázatot ír ki, melynek költségkerete 8 millió Ft.

A pályázati kiírás és a részvételhez szükséges pályázati adatlap megtalálható az Ügyfélszolgálaton (1153 Budapest, Bocskai u. 1-3. – Illyés Gyula u. sarok), továbbá itt is letölthető.

Pályázatot nyújthat be:

  • magánszemély
  • társasház, lakásszövetkezet (a közgyűlés döntése alapján)
  • nonprofit szervezet (egyház, alapítvány, egyesület stb.)
  • intézmény
  • gazdasági társaság

A pályázat benyújtásnak határideje: 2020. szeptember 30.

A költségkeret kimerülése esetén a benyújtási határidő lejárta előtt a pályázatok közleménnyel lezárulnak.


Tudjon meg többet a komposztálásról!

A komposztálással az elpusztult növényi részek lebomlását használjuk ki, és forgatjuk vissza őket a talajba. Így kis adagokban, fokozatosan és hosszú időn keresztül nyújthatunk tápanyagot a növényeinknek, ellentétben a műtrágyával, amely egy hirtelen, nagy mennyiségű, kevésbé hasznosuló dózist jelent.

Érdemes a kert egyik árnyékos sarkában kijelölnünk egy helyet a komposztkészítésre. Ide felhalmozhatjuk a kerti hulladékokat (falevél, lenyírt széna és szalma, gyümölcsfák nyesedéke, a zöldborsó és zöldbab szára, vagy a fel nem magzott gyomnövények), a nyers konyhai hulladékot, és ételmaradékot (zöldség és gyümölcsszármazékok, teafilter, kávézacc, hamu) és az állati eredetű trágyát és ürüléket. A tehéntől, kecskétől, disznótól, birkától, csirkétől és lótól származó trágya nagyon jo komposzt, de macska és kutya ürülékét ne használjuk, mert kórokozókat tartalmazhatnak, amelyek károsak a növényeink részére. Fontos, hogy mindig rétegesen rakjuk össze a szerves anyagot, és minél vegyesebb az alapanyag, annál gyorsabb a bomlási folyamat.

Hogyan készítsünk komposztot?

A kerti komposzt készítésére a kertben található valamennyi szerves hulladékanyag felhasználható.

  • Gyűjtsük össze a komposztálandó anyagokat, és tegyük a komposztáló ládába, majd vékony földréteggel fedjük be.
  • Mindig tegyünk barna hozzávalókat a komposztba. Ezek a száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok, mint például a gallyak vagy száraz levelek.
  • Legyenek zöld hulladékok is a komposztban. Ezek a friss, lágy, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a friss vágott fű, az ételmaradékok, és a konyhai hulladékok.
  • Igyekezzünk minden alapanyagot felaprítani, mert így gyorsabban lebomlanak majd.
  • Ha folyamatosan gondoskodunk arról, hogy nyirkosan maradjon a szerves hulladék, akkor 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ilyenkor érdemes átkeverni a komposztanyagot, mert így több levegőhöz jut a szerves anyag, amivel elősegítjük a bomlás folyamatát.
  • Ha száraz az idő, meg is öntözhetjük a halmot. Ilyenkor is érdemes megkeverni az anyagot, hogy gyorsítsuk a folyamatot, és levegőhöz jussanak a rétegek. Ügyeljünk azonban arra is, hogy ne legyen túlságosan nedves a halom, mert akkor kellemetlen szagot áraszthat.
  • Az összerakástól számítva egy év múlva a komposzt egységes földnemű anyaggá válik. Ez egy könnyen lapátolható anyag, amit 1 centiméter vastagon célszerű szétteríteni és bedolgozni a bedolgozni a talajba.


Mit ne rakjunk a komposztálóba?

  • Kerüljük a húsmaradékokat és a zsírokat, a citrusfélék héját, a magvas gyomokat, és a beteg növényi részeket.
  • Ne kerüljön a komposztba hús, csont és a főzött konyhai hulladék se.
  • A dió és vadgesztenyefák lombját se komposztáljuk, mert az ezekben lévő juglon nevű vegyületnek növekedésgátló hatása van.
  • A legfontosabb azonban, hogy semmilyen szervetlen hulladékot ne rakjunk a komposztba (konzervdoboz, üveg, műanyag, papír) mert ezek nem bomlanak el!

A komposztálásról további érdekességeket is hallhatunk az “ország kertészétől”, néhai Bálint Györgytől.

 

(D.I.)
Fotó: Pixabay, Forrás: agrarszektor.hu 

Répszolg

Palota-15

Palota-Holding

XV-media

Gazdasági Működtetési Központ

CSAPI-15 Kft.

Tájékoztatjuk, hogy a weboldal cookie-ket használ További információ itt

A törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal úgynevezett "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. Ezek olyan apró, ártalmatlan fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést, számunkra pedig hogy megismerjük és ezáltal jobban kiszolgáljuk látogatóink igényeit. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" gombra kattint, akkor elfogadja a sütik használatát.

Bezárás