Azt leszögezhetjük, nem ön most a legnépszerűbb ember a kerületben, a képviselő-testületi ülésen született szavazás eredménye óta a nyakába zúdult a népharag. De mielőtt a következményekről kérdezem, tegyük tisztába: pontosan miről született döntés november 27-én?
Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata és a Bayer Construct Zrt., pontosabban annak projektcége között született megállapodás azért, hogy az itt megépülő lakópark után a cég az önkormányzatot kártalanítsa. Ennek több eleme is van: lakásonként 500 000 forintot fizet az önkormányzat folyószámlájára a beruházó, illetve vállalja egy bölcsőde felépítését. Ezeken kívül tételesen fel van sorolva, hogy a környezetet milyen formában kell rendbe tenni, erről született a megállapodás.
A beruházás tényét ez a megállapodás nem érinti, hiszen nem az önkormányzat járult hozzá, sőt az önkormányzat a kezdetektől fogva kifejezetten ellenzi ennek a beruházásnak a megvalósulását.
Az önkormányzat lényegében két lehetőség közül választhatott: vagy tőlünk teljesen függetlenül megépül ez a beruházás, és semmilyen kompenzációt nem kapunk; vagy tőlünk teljesen függetlenül megépül ez a beruházás, és kapunk valamiféle kompenzációt.
Mit nyer ezzel a kerület? És mit veszít?
Amit mi nyerünk, az lényegében az, hogy a 15. kerületieknek – akiknek itt fog maradni ez a beruházás – minimalizáljuk, illetve csökkentsük a beruházás okozta károkat. A kérdés, hogy mit veszítünk ezzel a megállapodással? Az égegyadta világon semmit, hiszen nekünk a beruházó felé nincsenek kötelezettségeink; ezzel a megállapodással igazából rábírtuk a beruházót arra, hogy elfogadja: kompenzálnia kell a kerületben élőket.
Azt szögezzük le, hogy ez a beruházás tőlünk teljesen függetlenül meg fog épülni, az ehhez szükséges építési engedélyeket a kormányhivatal adta ki, a mi megkérdezésünk nélkül.
Teljesen egyetértünk a lakókkal abban, hogy egy ilyen méretű beruházásnak nincs helye a 15. kerületben. Az egy kósza ábránd, hogy ez a terület soha ne épüljön be, mert ez a terület soha nem volt az önkormányzat tulajdona. A 80-as évektől kezdve ez egy beépítésre szánt, magántulajdonban lévő terület, amely többször cserélt gazdát. Mi a saját kerületi építési szabályzatunkban leírtuk, hogy milyen típusú beruházás jöhet ide – ez egyébként nagyjából négyemeletnyi magasságot enged meg. Ha ehhez tartjuk is magunkat, ezt a kerületi építési szabályzatot az egyik kiemelő kormányrendelet felülírta, és megengedte a beruházónak, hogy akár 18 emelet magas épületeket építsen. Ezekhez a közútkezelő és a közművek előírta, milyen fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.
Mi arról döntöttünk, hogy elfogadjuk-e, hogy ezeken felül Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzatának igényei is megjelenjenek, vagy egyszerűen lemondunk ezekről a fejlesztésekről.
Lényegében egy dolgot veszítünk, ami nem más, mint a népszerűség, ami viszont pillanatnyi. Mérlegelni kellett, és ha az ember felelős városvezető, akkor nem a saját népszerűségén méri a sikerességét, hanem a városfejlesztésen. Városfejlesztési szempontból ez a megállapodás az itt élők érdekét szolgálja.
A lakók viszont – a reakciókból ítélve – nem igénylik ezeket a fejlesztéseket, és igazából a pénzt sem. Ők azt akarják, ne legyen építkezés. Miért nem kérdezték meg a lakókat? Miért nem állítják meg az építkezést?
Az építkezést azért nem állíthatjuk le, mert nem mi vagyunk a terület tulajdonosai, nem mi vagyunk az építtetők, nem mi építkezünk, nem mi adtuk ki az engedélyt. Tehát mi semmilyen formában nem veszünk részt ebben az egész építkezésben.
Májusban történt az első egyeztetés a beruházóval, amikor is megkerestek minket, hogy ők lettek a telek tulajdonosai. Én május 29-én kommunikáltam arról a lakosság felé, hogy folytatunk egy megbeszélést, amiben mi mértéktartó beruházásra kérjük őket a kerületi építési szabályzatunk figyelembevételével. Ezt követően több alkalommal is megkerestek minket a Bayertől, hogy kössünk megállapodást. Ezt mi visszautasítottuk, mert a tervek nem feleltek meg a Kerületi Építési Szabályzatnak. Elvégre akkor még nem volt meg a kiemelő kormányrendelet.
Ez változott meg 2025. október 7-én, amikor hatályba lépett a kiemelt kormányzati beruházásról szóló kormányrendelet. Ezt megelőzően egy lakossági fórumon – szeptember 11-én – tettek fel kérdést a lakók, majd utána több alkalommal is fórum keretében vagy én, vagy az alpolgármestereim közül valamelyik részt vett a lakossági fórumokon, hogy válaszoljanak a kérdésekre.
A szeptember 11-i lakossági fórumon – a beruházó is képviselte magát – azért tudtunk már kérdéseket feltenni, mert augusztus 18-án megjelent a kiemelő kormányrendelet tervezetének véleményezése, tehát innentől kezdve mondhattuk el a véleményünket, és mondtuk is el, hogy amilyen engedélyt ki akarnak adni erre a beruházásra, azzal mi egyáltalán nem értünk egyet.
A lakók, civilek és több politikus szerint az önkormányzat „lefeküdt a Bayernek”, sőt a Fidesznek is, holott lett volna még bőven jogorvoslati lehetőség. Mik azok? Miért nem éltek ezzel?
Nem feküdtünk le a Fidesznek. És nem tettük fel a kezünket. 2025. május 19-e óta több mint tíz levelet írtunk különböző hatóságoknak, minisztériumoknak, államtitkárságoknak, az építésügynek azzal kapcsolatban, hogy miért nem értünk egyet ezzel a beruházással. Mi voltunk az elsők, akik már a kiemelő kormányrendelet előtt jelezték, hogy ez a beruházás jelen formájában nem szolgálja a kerület érdekét.
A testületi ülés előtt két nappal volt egy civil fórum, ahol több szakembert is meghívtak a civilek, és ők maguk mondták el, hogy az önkormányzat minden eszközét elveszítette. Tehát nemcsak mi állítjuk ezt, hanem a szakértők, jogászok ugyanezt állítják, mint mi.
Nyilván a politikusoknak nem szoktak hinni az emberek, a szakembereknek talán szoktak – ha nekünk nem hisznek, akkor nekik higgyenek.
Mi minden fórumon elmondtuk a véleményünket, hogy nem értünk egyet ezzel, és ennek a megállapodásnak az elfogadásával nem eszközöket veszítettünk, hanem bebiztosítottuk azt, hogy ha ez a beruházás megépül, akkor a 15. kerületi önkormányzat plusz fejlesztéseket kap, ha nem épül meg, akkor mi ennek örülni fogunk, és akkor meg a világon semmi sem történik.
Hadházy Ákos szerint mostantól „nincs visszaút”, minden jogot átadtak a Bayernek. Mit gondol erről?
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő eljött a képviselő-testületi ülésre, ahol azt állította, hogy még lennének eszközeink. Kétszer kérdeztük meg őt is, másokat is, hogy mik ezek az eszközök – és soha, senki, semmilyen választ nem adott erre.
Merthogy a változtatási tilalom elrendelése mint egy ilyen eszköz, ezt a kormányrendelet felülírta. A helyi önazonosság védelméről szóló törvénynek (2025. évi XLVIII.) eszközeit az új beköltözőkre lehet kivetni, de továbbmegyek: a törvény azt is mondja, hogy állami támogatással épült lakhatás esetében nem lehet alkalmazni ezt a törvényt, tehát ez az eszköz sem működik. Van az ügyfélként való bejelentkezésnek a joga, azt is próbáljuk kihasználni, de ez az építkezést ténylegesen nem fogja megakadályozni.
És akkor van még a helyi népszavazásnak az elrendelése, erre mondtam a lakossági fórumon kedden, hogy ha a lakók ezt igénylik, akkor természetesen megvalósítjuk. De az építkezést ez sem fogja érdemben megváltoztatni.
A sajtó azt írta, hogy az önkormányzat „nem élt a településrendezési szerződés lehetőségével”. Miért?
Azért nem településrendezési szerződést írtunk alá, hanem fejlesztési megállapodást, mert a településrendezési szerződésben hivatkozni kell a kerületi építési szabályozásra, de a kormányrendelet, amivel kiemelték a beruházást, felülírta a kerületi építési szabályozást. Tehát nem tudtuk volna mint jogi forma a szerződést létrehozni, helyette megállapodást kellett kötni.
De miért nem húzták az időt, ahogy a civilek kérték?
Azért nem húztuk időt, mert sem a településrendezési szerződés, sem a mi általunk megkötött fejlesztési megállapodás egyáltalán nem függ az építési engedélytől. Az építési engedélyt ettől teljesen függetlenül kiadták, tehát ha mi ezt nem írjuk alá, attól még ugyanúgy elkezdi februárban a Bayer a beruházását és megépíti. Nekünk az a célunk, hogy minél hamarabb aláírassuk a Bayerrel a megállapodást, még mielőtt elkezd építkezni, mert utána már asztalhoz sem fog ülni velünk.
A döntés hatására szétesett a koalíció. Tudta, hogy ez lesz a következménye? A Momentum részt vett az egyeztetésben? Vagy a november 27-i testületi ülésen szembesültek arról, mi a döntés?
Május végén tájékoztattam először Gyurkó alpolgármester urat arról, hogy a másik két alpolgármesteremmel, illetve a szakmával egyeztetést folytatunk a Bayer Construct Zrt.-vel, illetve még a hónapban ezt a frakciónak is előadtam. Az egyeztetések végén – ez valamikor szeptember végén, október elején volt – Gyurkó alpolgármester úr is mindkét Bayerrel folytatott egyeztetésen részt vett, tehát ő is tudott annak a tartalmi elemeiről.
A szavazás előtt azért kért frakciószünetet az alpolgármester úr, hogy tájékoztasson minket arról, hogy amennyiben ez az előterjesztés átmegy, úgy ki fognak lépni a koalícióból. Ezt egyféleképpen lehet értelmezni:
lényegében a Momentum a szavazás előtt öt perccel azt kérte, vonjuk vissza azt az előterjesztést, melynek tartalmát egyébként ők már egy hónapja tudták, a szöveg pedig két héttel korábban ismert volt számukra.
Arról pedig, hogy a kormánypártok hogyan szavaznak egy ilyen horderejű kérdésben, semmilyen előzetes tudásunk nem volt, hiszen mi a kormánypárttal nem szoktunk egyeztetéseket folytatni, nem velük vezetjük ezt a várost, hanem az ellenzéki pártokkal.
A kommentek szerint mutyi történt. Kapott pénzt a Bayertől?
A lakossági fórumon és a képviselő-testületi ülésen is elmondtam, hogy a magam és az összes helyettesem, illetve a szakma nevében is kikérem, kikérjük magunknak azt, hogy ilyen vádaskodásoknak kell kitéve legyünk. Az én lelkiismeretem tiszta, soha semmilyen formában nem kaptam támogatást a Bayer Constructtól, soha semmilyen formában nem egyeztettem a céggel úgy, hogy azon velem együtt legalább négy fő ne vett volna részt a mi delegációnkból, pontosan azért, hogy én, illetve a teljes környezetem feddhetetlen maradjon ebben a történetben.
Ezek után már csak egy kérdés maradt: még mindig úgy gondolja, jól döntöttek?
Igen, úgy gondolom, én vagyok az, aki megvédem a várost attól, hogy egy beruházó úgy jöjjön ide, hogy nem fizet kompenzációt az itt élőknek. Ha most más ellenzéki vezető irányítaná a kerületet, akkor olyan döntést hozott volna, amely szerint még csak ellentételezést sem kell fizetnie a Bayernek. Nekem az volt a lényeg, hogy legyen egy határozat a kezemben – akár pozitív, akár negatív –, hogy én próbáltam a kerületnek hozni valamit. Mindig is ez a célom, és ez is marad.