Menu

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A jogosult gyermek számára a gyámhatóság a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyv.) meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. [Gyv. 18. § (1) a)]

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

1.)  a 151. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,

151. § (5) bekezdés a) és b) pont: Gyermekétkeztetés esetén,

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, valamint a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, hasonló életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

b) a fentiek alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [Gyv. 151. § (5)].

2.)  a 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak,

20/A §: A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel
természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

A támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

  • Ha a gyámhatóság határozata alapján a gyermek, fiatal felnőtt az a) és b) pont szerinti időpontban nem minősül a Gyv. 67/A. §-ban foglaltak szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek, a támogatás esetenkénti összege gyermekenként 6.000 Ft.
  • Ha a gyámhatóság határozata alapján gyermek, fiatal felnőtt az a) és b) pont szerinti időpontban a Gyv. 67/A. § szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, a támogatás esetenkénti összege gyermekenként 6.500 Ft.

3.)  a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. [Gyv. 19. § (1)]

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha

a) a gyermek tartására köteles, és

b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. [Gyv. 19. § (1a)]

A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára.

Jövedelmi helyzet vizsgálata

A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

1.) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, (2017-ben a 37.050 forintot), illetve

2.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, (2017-ben a 39.900 forintot), ha

a) a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha

b) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ha

c) a nagykorúvá vált gyermek;

● nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

● felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,

● és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. [Gyv. 19. § (2); 20. § (2)]

 Az egy főre jutó jövedelem megállapítása [Gyv. 19. § (3)]

A jogosultság megállapításakor

  1. a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
  2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a vállalkozásból származó jövedelemszámításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

 A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

  1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
  2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
  3. a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből. [Gyv. 131. § (2)]

Vagyoni helyzet vizsgálata

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

  1. külön-külön számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének húszszorosát, (2017-ben 570.000 Ft) vagy
  2. együtt számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenszeresét (2017-ben 1.995.000 Ft) meghaladja.

 Nem minősül vagyonnak

  1. az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik,
  2. az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá
  3. a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.[Gyv. 19 . § (7)]

A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. [Gyv. 19. § (6)] A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó. [R. 65. § (6)] A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. [R. 65. § (7)]

A jogosultság megállapítása

A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb

a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig,

b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig megállapítja a gyermek, illetve a nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. [Gyv. 20 . § (1)]

Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,

és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. [Gyv. 20 . § (2)]

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, a gyámhatóság – hivatalból vagy kérelemre – felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be. [Gyv. 20 . § (3)]

A támogatás igénylése

Kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, vagy postai úton a 1601 Budapest, Pf. 46. postacímre. Kérelemnyomtatvány beszerezhető a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint letölthető az önkormányzat honlapjáról.
A kérelemhez mellékelni kell a kérelem nyomtatványban felsorolt iratokat, egyéb igazolásokat.

Ügyfélfogadás:

  • helye: Ügyfélszolgálat – 1153 Bp., Bocskai u. 1-3.
  • ideje: hétfő: 8:00-18:00 óráig; kedd, szerda, csütörtök: 8:00-16:30 óráig; péntek 8:00-12:30 óráig

Ténylegesen eljáró szerv: Jegyző

Ténylegesen eljáró szerv illetékessége: Budapest Főváros XV. ker. Önkormányzat közigazgatási területe

Illeték: Az eljárás illetékmentes.

Ügyintézési határidő: 21 nap, mely a kérelem benyújtását követő napon indul.

Jogorvoslat: A döntések ellen a közléstől számított 15 napon belül illetékmentes fellebbezésnek van helye, melyet a Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályához címezve, a Polgármesteri Hivatal Népjóléti és Intézményfelügyeleti Főosztályán lehet benyújtani.

Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. • e-mail: info@bpxv.hu • Telefon: 305-3100 • Fax: 307-4008