Menu

Használatbavételi engedélyezési eljárás

Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha

a) műemlék, vagy
b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.

Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.

A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.

A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt – a használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

A hatáskör címzettje:

Elsőfokon a települési önkormányzat jegyzője.  Ügyintéző keresése az ingatlan címe szerint.
Másodfokon a megyei kormányhivatal, Budapesten Budapest Főváros Kormányhivatala

A hatáskört megállapító jogszabály:

343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

A kérelem benyújtásának módja:

Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is.

Személyes benyújtás:

Ha az építtető vagy meghatalmazottja a papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzőnél vagy az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő.

A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell.

Eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt – ha már benyújtásra került – mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni.

Az engedély iránti kérelmet a mellékleteivel egy időben kell benyújtani. Az építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel lehet benyújtani.

Benyújtás elektronikus úton:

Az építtető a kérelmét elektronikus úton az ÉTDR-ben létrehozott tárhelyen keresztül nyújthatja be.

Ha az építtető kérelme benyújtásakor már rendelkezik elektronikus gyűjtő tárhellyel, a kérelmében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket rendeli (mellékeli) hozzá építésügyi hatósági engedély vagy az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelméhez,

A kérelem és mellékletei a beérkezést követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező, építtető a gazdája, a kérelem benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság, mely mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést.

Több építtető esetén az építtetők meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el.

A kérelemnek kötelezően tartalmaznia kell:

  • a kérelmet benyújtó és (ha van) képviselőjének nevét, címét vagy székhelyét
  • meghatalmazott esetén a meghatalmazást
  • a hatóság döntésére vonatkozó kifejezett kérelmét
  • az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát
  • a kérelmezett eljárás fajtáját
  • a kérelem tárgyát, rövid leírását
  • a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását
  • az építtető aláírását
  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását
  • a szakhatósági megkereséshez szükséges, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott tervdokumentációt
  • papír alapon vezetett építési napló esetén az építési napló összesítő lapját
  • a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott statisztikai adatlapot

Ha a kérelmező birtokában van, mellékelni lehet:

  • a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát, vagy ÉTDR és iratazonosítóját
  • a szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben nem az ÉTDR igénybevételével lett beszerezve – és a hozzá tartozó záradékolt tervdokumentációt
  • az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenységhez történő, az építészeti-műszaki tervdokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát
  • az ügyben érintett összes ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát

Változási vázrajz feltöltése

Új épület építése vagy meglévő épület – az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni.

A változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha a vázrajz feltöltésének a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.

Az ügyintézés határideje:

Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést

  • ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított 15 napon belül,
  • ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított 15 napon belül meghozza.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele:

  • a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá az eljárás lefolytatásához szükséges adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
  • a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakhatóság eljárásának időtartama,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama (építésügyi hatósági eljárásban nem lehetséges sem kérelemre, sem hivatalból),
  • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
  • a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

Az eljárás illetéke:

A használatbavételi engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték

a) új – más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó – egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,

b) új – más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó – épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén

ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,

bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,

c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,

d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett

da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy

db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,

e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,

f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,

g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint.

Illetékmentes a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.

Elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén az eljárási illetéket Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata 11784009-15515005-10590007 számú Illetékbeszedési számlájára történő átutalással kell megfizetni. Az elektronikus úton (ÉTDR felületen) kezdeményezett eljárás illetéke az Építésügyi Fizetési Portálon keresztül is megfizethető. Elérése: efp.e-epites.hu

Papír alapon kezdeményezett eljárás esetén az eljárási illeték illetékbélyegben is leróható, melyet a kérelmező vagy meghatalmazottja által aláírt kérelem nyomtatványra kell felragasztani.

Jogorvoslati eljárás

Az ügy érdemében hozott határozat és az önállóan fellebbezhető végzések ellen a döntés kézhezvételét követő naptól számított 15 naptári napon belül lehet fellebbezni. A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál kell benyújtani. A fellebbezést – ha az elsőfokú hatóság a döntését saját hatáskörben nem vizsgálja felül – Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el.

A fellebbezési eljárás illetékének megfizetését – mely az építésügyi hatósági eljárások esetén 30.000.- Ft – a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. Amennyiben a fellebbezési eljárás illetékét az elsőfokú hatóság felhívása ellenére a megadott határideig nem fizetik meg, a fellebbezést az elsőfokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. • e-mail: info@bpxv.hu • Telefon: 305-3100 • Fax: 307-4008