Menu

Bontási engedélyezési eljárás

Bontási engedély alapján végezhető

a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő

bontási tevékenység

A hatáskör címzettje:

Elsőfokon a települési önkormányzat jegyzője.  Ügyintéző keresése az ingatlan címe szerint.
Másodfokon a megyei kormányhivatal, Budapesten Budapest Főváros Kormányhivatala

A hatáskört megállapító jogszabály:

343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

A kérelem benyújtásának módja:

Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is.

Személyes benyújtás:

Ha az építtető vagy meghatalmazottja a papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzőnél vagy az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő.

A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell.

Eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt – ha már benyújtásra került – mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni.

Az engedély iránti kérelmet a mellékleteivel egy időben kell benyújtani. Az építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel lehet benyújtani.

Benyújtás elektronikus úton:

Az építtető a kérelmét elektronikus úton az ÉTDR-ben létrehozott tárhelyen keresztül nyújthatja be.

Ha az építtető kérelme benyújtásakor már rendelkezik elektronikus gyűjtő tárhellyel, a kérelmében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket rendeli (mellékeli) hozzá építésügyi hatósági engedély vagy az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelméhez,

A kérelem és mellékletei a beérkezést követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező, építtető a gazdája, a kérelem benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság, mely mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést.

Több építtető esetén az építtetők meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el.

A kérelemnek kötelezően tartalmaznia kell:

  • a kérelmet benyújtó és (ha van) képviselőjének nevét, címét vagy székhelyét
  • meghatalmazott esetén a meghatalmazást
  • a hatóság döntésére vonatkozó kifejezett kérelmét
  • az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát
  • a kérelmezett eljárás fajtáját
  • a kérelem tárgyát, rövid leírását
  • a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását
  • az építtető aláírását
  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását
  • a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki tervdokumentációt PDF/A formátumban.

Ha a kérelmező birtokában van, mellékelni lehet:

  • az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenységhez történő, az építészeti-műszaki tervdokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát
  • az ügyben érintett összes ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát

Változási vázrajz feltöltése

A bontási tevékenység befejezését követően 30 napon belül a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásban (OÉNY) történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról, hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.

Az ügyintézés határideje:

Az építésügyi hatóság a bontási engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést

  • ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,
  • ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított 21 napon belül meghozza.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele:

  • a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá az eljárás lefolytatásához szükséges adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
  • a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakhatóság eljárásának időtartama,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama (építésügyi hatósági eljárásban nem lehetséges sem kérelemre, sem hivatalból),
  • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
  • a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

Az eljárás illetéke:

Bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1 000, vagy darabonként 10 000 forint.

Illetékmentes a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.

Elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén az eljárási illetéket Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata 11784009-15515005-10590007 számú Illetékbeszedési számlájára történő átutalással kell megfizetni. Az elektronikus úton (ÉTDR felületen) kezdeményezett eljárás illetéke az Építésügyi Fizetési Portálon keresztül is megfizethető. Elérése: efp.e-epites.hu

Papír alapon kezdeményezett eljárás esetén az eljárási illeték illetékbélyegben is leróható, melyet a kérelmező vagy meghatalmazottja által aláírt kérelem nyomtatványra kell felragasztani.

Jogorvoslati eljárás

Az ügy érdemében hozott határozat és az önállóan fellebbezhető végzések ellen a döntés kézhezvételét követő naptól számított 15 naptári napon belül lehet fellebbezni. A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál kell benyújtani. A fellebbezést – ha az elsőfokú hatóság a döntését saját hatáskörben nem vizsgálja felül – Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el.

A fellebbezési eljárás illetékének megfizetését – mely az építésügyi hatósági eljárások esetén 30 000.- Ft – a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. Amennyiben a fellebbezési eljárás illetékét az elsőfokú hatóság felhívása ellenére a megadott határideig nem fizetik meg, a fellebbezést az elsőfokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. • e-mail: info@bpxv.hu • Telefon: 305-3100 • Fax: 307-4008