Menu

Történelem

karolyi_sandorcserba_elemerhorvath_mihalywagner_manoszocs_aronremenyi_edetoth_istvan

A jelenlegi XV. kerület és környéke a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon terül el, amelyet a földtörténet egy jelentős korszakán át a Pannon tenger borított. Ennek üledékeire telepedett rá a – valaha keletebbre folyó – ős-Duna néhol 200 méter vastagságot is elérő hordaléka. A Dunába ömlő patakok mentén elhelyezkedő magasabb térszintek a mocsaras környezetből kiemelkedve alkalmas települési helyként jöttek számításba a történelem folyamán.

A kezdetek

Palota falu is egy ilyen magasabb dombhátra települt a Szilas-patak mentén. A tágabb környezetben a középkorban hat faluról van tudomásunk. Ezek az árpádkori-települések a részben XIII. századi tatár pusztítás után, részben a következő két évszázad során elnéptelenedtek. A Nyír, később Palota nevű falu 1200 körül épült templomának romjai, az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy XIV-XVII. századi temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa a “budai polgár” Lóránd ispán, az 1347-ben választott budai bíró. Családja a XV. századig birtokolja Palotát, majd 1638-tól az Újfalusyaké lesz. A török kiűzéséért folyó háború és a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai során Palota többször is elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a XIX. század elejétől a Károlyi családé.

Virágzó újkor

bezsilla_laszlogerecze_peterbenko_istvanszucs_istvanbezsilla_nandormadarasz_adelinezajti_ferenc

Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektől kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotai birtokából gróf Károlyi István 1831-től 65 hold területet adott bérbe pesti polgároknak, akik nyaralókat, vincellérházakat és serfőzőket építettek. Ezen a területen alakult meg később Újpest. Palotának újabb fellendülést az 1846- ban átadott Pest-Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett ” frissítő- és mulatóhely” épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörű villák épültek a sínek mindkét oldalán.

A gazdagodás forrásául szolgáló zöldségtermelésnek az is kedvezett, hogy 1872-től, a lóvasút kapcsolta össze a falut a fővárossal, amely a piacozást megkönnyítette . Rákospalota községi vezetésének hosszú ideig a jómódú gazdaréteg volt a meghatározó eleme.

Az 1890-es évektől kezdődően jelentős számú polgári- és munkáselem települ a községbe. A település fejlődésébe nagy lendületet hoz a MÁV Nyugati főműhelyének kitelepítése 1905-ben. Jelentősen megváltozik a helyi társadalom összetétele, fokozatosan kisebbségbe szorul a termelő őslakosság. A polgárság és a gazdák szervezetei – Rákospalotai Kaszinó, Társaskör, Függetlenségi Kör, stb. – mellett hamarosan kiépülnek a beköltöző iparos-munkás rétegek szervezetei is, a Munkáskaszinó és a szociáldemokrata irányultságú Petőfi Asztaltársaság. Az egyházak nagy templomokat építettek és szociális kölcsönügyletekbe fektették pénzüket.

A falutól viszonylag távol eső községi földeket – Széchenyitelep néven – 1897-ben kezdték el parcellázni. Ebből a településrészből jött létre Pestújhely, amely 1909-ben lett önálló község. A sajátos arculatú típusépületekből álló MÁV-telep is az 1900-as évek elején épült ki.

Pestújhely kiválása után tűzték ki célul Rákospalota várossá alakulását, amelyet végül 1923. június 20-án engedélyezett a Belügyminisztérium.

Megszületik a 15. kerület

Rákospalotát és Pestújhelyet 1950. január elsején – a környező 21 településsel együtt – a kialakuló Nagy-Budapesthez csatolták, létrehozva belőlük a főváros XV. kerületét.

A kerület életében hatalmas változást hozott a rákospalotai területen 1968-tól felépült óriás lakótelep, Újpalota. A telep fénykorában a mintegy 16 ezer lakásban 60 ezren éltek. Ez a szám 1990-re 45 ezerre csökkent. Ekkor Rákospalotán közel 50 ezren, Pestújhelyen pedig közel hétezren laktak. Ma az egész kerületben 84 ezren élnek (2003 december 1-i adat).

Jelen

A kerület a főváros északkeleti városkapuja. Az M3-as autópálya bevezető szakasza, az M0-ás észak-északkeleti vonala, a 2-es főút városi becsatlakozása vonzóvá tette a kerületet a kereskedelmi nagyberuházások számára. Megépült a Pólus Center (akkor Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja) a Metro és számos autót forgalmazó cég (Opel, Skoda, Mazda, Fiat), majd 2003-ban átadták az Ázsia Központ két fő épületét. Így az idetelepült áruházak, üzletek a “kereskedelem kerületévé” változtatták a főváros XV. kerületét.

  • valami

  • jegyzo

  • ogy képviselő

  • periszkóp palotán

  • Minden, ami a XV. kerületben történik. Kattanjon rá!

    A lakosság és az ügyfelek számára ingyenesen hívható önkormányzati telefonszám, amelyen a telefonáló a kerület életéhez kapcsolódó észrevételei, kérdései, konkrét ügyben felmerült gondjai megoldását kérheti.

    A felvetéseket a munkatársunk fogadja, munkaidőn túl üzenetrögzítőre vesszük, majd a tett intézkedésekről a bejelentőt tájékoztatjuk. A szükséges teendők megtételéről az önkormányzat és hivatala gondoskodik.

    06 80 203 804

    Felnőtt ügyeleti ellátás >>
    1157 Budapest,
    Zsókavár u. 42-44.
    Telefon: +36 1 307 2222

    Fogorvosi ügyelet >>
    1088 Budapest,
    Szentkirályi utca 40.
    Telefon: +36 1 317 6600

    Gyermek ügyeleti ellátás >>
    1096 Budapest, Üllői út 86.
    Telefon: +36 1 264 3314,
    +36 1 264 7481

    Észak-pesti ügyeletes gyógyszertárak

    Szent Palota Gyógyszertár
    1151 Budapest,
    Fő út 82. fsz. 3.
    Telefon: 631-7407

    Nyitvatartás:
    minden nap 0-24 óráig

    Mária Gyógyszertár
    1139 Budapest,
    Lehel út 74-76.

    Nyitvatartás:
    hétfő-péntek: 8.00 - 20.00
    szombat: 8.00 - 13.00

    Állandó ügyelet a nyitvatartási időn túl.
    Telefon: +36 1 320 8006

    Aranyhorgony Gyógyszertár
    1048 Budapest,
    Pozsonyi út 19.

    Nyitvatartás:
    hétfő - péntek: 8.00 - 20.00
    szombat - vasárnap: 8.00 - 13.00

    Állandó ügyelet a nyitvatartási időn túl.
    Telefon: +36 1 379 3008

    A XV. kerület Önkormányzata számára fontos az itt lakók véleménye. Kérjük, javaslataival segítsen Ön is jobbá tenni az alábbi fejlesztési elképzeléseket!

    Lakásrendelet vitaanyaga

    Települési Arculati Kézikönyv (TAK)

    Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. • e-mail: info@bpxv.hu • Telefon: 305-3100 • Fax: 307-4008

    Tájékoztatjuk, hogy a weboldal cookie-ket használ További információ itt

    A törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal úgynevezett "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. Ezek olyan apró, ártalmatlan fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést, számunkra pedig hogy megismerjük és ezáltal jobban kiszolgáljuk látogatóink igényeit. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" gombra kattint, akkor elfogadja a sütik használatát.

    Bezárás