Menu

Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról

Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat

A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

A jogorvoslati eljárás kérelemre, a döntés felülvizsgálata hivatalból indul meg.

Kérelemre induló jogorvoslati eljárások

  1. a fellebbezési eljárás,
  2. a bírósági felülvizsgálat,
  3. az újrafelvételi eljárás,
  4. az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás.

Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára

  1. a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében,
  2. a felügyeleti eljárás keretében,
  3. az ügyészi felhívás nyomán.

Jogorvoslati eljárások kérelem alapján

Fellebbezés

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő. Törvény azt is előírhatja, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.

Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve az alábbiakban szabályozott eseteket. Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti.

Önálló fellebbezésnek van helye

  1. az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
  2. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
  3. az eljárást megszüntető,
  4. az eljárás felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító
  5. a Ket. 33/A. §-ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,
  6. az eljárási bírságot kiszabó,
  7. a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
  8. az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és
  9. a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen.

Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen.

A másodfokú döntést hozó hatóság által hozott első fokú végzésekkel szembeni fellebbezésre ugyanaz vonatkozik, mint az elsőfokú hatóság által hozott végzésekre.

A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

Ha jogszabály lehetővé teszi, a fellebbezésre jogosult a fellebbezésről lemondó nyilatkozatot – a fellebbezésre jogosult elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett – telefonon is megteheti. Fellebbezés benyújtásának a telefonon és írásbelinek nem minősülő elektronikus úton nincs helye.

Nincs helye fellebbezésnek

  1. a)a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja,
  2. b)az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen,
  3. c)jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben,
  4. d)ha az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,
  5. e)törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta,
  6. f)a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen,
  7. g)a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen,
  8. h)ha az eljárásban törvény a fellebbezéshez indokolási kötelezettséget írt elő, a fellebbezést a nélkül nyújtották be, és ha ezzel az indokkal a hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélküli elutasította.

Az a), c)–h) pontokban meghatározott esetben az elsőfokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye.

A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a döntés e törvény alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, vagy a hatóság nyilvánította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak.

A döntésben foglaltakat a fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást – ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást – tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik.

Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

Az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a döntés fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezése tekintetében.

A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha

  1. életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
  2. nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos közrendvédelmi okból szükséges,
  3. a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével járna,
  4. a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik,
  5. azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföld-, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi, vagy
  6. a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.

A hatóság a döntésében a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön kimondja, és megindokolja, valamint a döntésben rendelkezik a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról. Ha az ilyen döntésben a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás megindítására csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor.

A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő.

A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

Az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja

  1. az elkésett fellebbezést,
  2. a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
  3. az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést és
  4. a törvényben előírt indokolási kötelezettség megsértésével benyújtott fellebbezést.

Ha az ügyfél a következő bekezdés szerinti hiánypótlásra nyitva álló határidőben nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, azt az elsőfokú döntést hozó hatóság bírálja el.

A fellebbezési kérelmet az elsőfokú döntést hozó hatóság abban az esetben is érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték- vagy díjfizetési kötelezettségének az elsőfokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül.

Az elsőfokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. Ha a fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az elsőfokú döntést hozó hatóság mellőzi a fellebbezés szakhatóságnak való megküldését.

Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc – szakhatóság közreműködése esetén tizenöt – napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik.

Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, a határidő az ennek helyt adó döntés jogerőssé válását követően kezdődik. Ha az ügyfél költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be, a határidő a döntés jogerőssé válását követően kezdődik. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtották be, a felterjesztésre nyitva álló határidő a fellebbezésnek az első fokú döntést hozó hatósághoz érkezésével kezdődik.

Az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé. Ha a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta, a hatóság erről tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet.

Bírósági felülvizsgálat

Az önállóan nem fellebbezhető végzések kivételével a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető

  • a Ket. 100. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, vagy
  • ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette.

A végzés bírósági felülvizsgálatának van helye, ha e törvény alapján a végzés önálló fellebbezéssel támadható, és törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé.

Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti, kivéve, ha a másodfokú döntést a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította.

Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett – a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével – nincs helye új eljárásnak.

A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el.

Újrafelvételi eljárás

Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

  1. az a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,
  2. az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott,
  3. a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt,
  4. azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet kizárja.

Törvény, az ügyfél különös méltánylást érdemlő érdekére tekintettel hat hónapnál hosszabb, de három évet meg nem haladó jogvesztő határidőt is meghatározhat az újrafelvételi kérelem benyújtására, feltéve hogy az újrafelvételi eljárásban hozott döntés mások jogát vagy jogos érdekét nem érinti.

Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el.

Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.

Ha a hatóság az újrafelvételi kérelemnek helyt ad, az ügyfelet olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni, mint amilyenben akkor lenne, ha már a korábbi határozat meghozatalakor ismerte volna az újrafelvételi eljárás alapjául szolgáló tényt, adatot vagy bizonyítékot. Az újrafelvételi kérelem alapján hozott döntésnek nem akadálya a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme.

Ha az újrafelvételi eljárásban a kötelezettséget megállapító jogerős határozat megváltoztatása vagy visszavonása várható, a hatóság hivatalból intézkedik a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztéséről.

Ha az újonnan ismertté vált tények alapján a jogerős határozatban megállapított kötelezettség elrendelésének – részben vagy egészben – nem lett volna helye, az újrafelvételi eljárásban intézkedni kell a kérelem benyújtásáig, illetve a végrehajtás felfüggesztéséig történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről, a kötelezettnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről, az okozott kár és eljárási költség megtérítéséről, valamint a személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetéséről.

Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás

Ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

Az egyezséget jóváhagyó hatóság a határozat módosítása, illetve visszavonása iránti eljárásban a Ket. I–IV. Fejezetének megfelelő alkalmazásával jár el.

Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján csak valamely jogszabályi rendelkezés lehetséges értelmezését nyilvánítja alaptörvény-ellenessé, az előző két bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az alaptörvény-ellenes értelmezés eredményeképpen hozott határozat tekintetében is.

  • Polgármester

  • jegyzo

  • ogy képviselő

  • periszkóp palotán

  • add a kezed

    slidekisebb-350x180

  • Minden, ami a XV. kerületben történik. Kattanjon rá!

    A lakosság és az ügyfelek számára ingyenesen hívható önkormányzati telefonszám, amelyen a telefonáló a kerület életéhez kapcsolódó észrevételei, kérdései, konkrét ügyben felmerült gondjai megoldását kérheti.

    A felvetéseket a munkatársunk fogadja, munkaidőn túl üzenetrögzítőre vesszük, majd a tett intézkedésekről a bejelentőt tájékoztatjuk. A szükséges teendők megtételéről az önkormányzat és hivatala gondoskodik.

    06 80 203 804

    Felnőtt ügyeleti ellátás >>
    1157 Budapest,
    Zsókavár u. 42-44.
    Telefon: +36 1 307 2222

    Fogorvosi ügyelet >>
    1088 Budapest,
    Szentkirályi utca 40.
    Telefon: +36 1 317 6600

    Gyermek ügyeleti ellátás >>
    1096 Budapest, Üllői út 86.
    Telefon: +36 1 264 3314,
    +36 1 264 7481

    Észak-pesti ügyeletes gyógyszertárak

    Szent Palota Gyógyszertár
    1151 Budapest,
    Fő út 82. fsz. 3.
    Telefon: 631-7407

    Nyitvatartás:
    minden nap 0-24 óráig

    Mária Gyógyszertár
    1139 Budapest,
    Lehel út 74-76.

    Nyitvatartás:
    hétfő-péntek: 8.00 - 20.00
    szombat: 8.00 - 13.00

    Állandó ügyelet a nyitvatartási időn túl.
    Telefon: +36 1 320 8006

    Aranyhorgony Gyógyszertár
    1048 Budapest,
    Pozsonyi út 19.

    Nyitvatartás:
    hétfő - péntek: 8.00 - 20.00
    szombat - vasárnap: 8.00 - 13.00

    Állandó ügyelet a nyitvatartási időn túl.
    Telefon: +36 1 379 3008

    A XV. kerület Önkormányzata számára fontos az itt lakók véleménye. Kérjük, javaslataival segítsen Ön is jobbá tenni az alábbi fejlesztési elképzeléseket!

    Lakásrendelet vitaanyaga

    Településbiztonsági stratégia

    Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) és a településképi rendelet

    Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. • e-mail: info@bpxv.hu • Telefon: 305-3100 • Fax: 307-4008