Menu

Adóügyi Osztály

Cím:
1153 Budapest, Bocskai utca 1–3
Telefon: +36 1 305 3278
Fax: +36 1 305 3340
Email: kozgazdasagi@bpxv.hu
Vezető: dr. Turcsányi Miklós Osztályvezető
Osztályügyintéző: Toldi Ildikó

Az önkormányzat adóhatóságának hatáskörébe utalt adók kivetése és beszedése, valamint a köztartozások (pl. szabálysértési bírságok) behajtása. Az adók két nagy területet érintenek: a helyi adók (építmény- és telekadó) és a gépjárműadó. A feladatok közé tartozik meghatározott esetekben, az adó- és értékbizonyítványok kiállítása.

Általános szakmai feladatok

  • Biztosítja a hatáskörébe utalt helyi és központi adójogszabályok érvényesítését.
  • Előkészíti a központi jogszabályokból eredő helyi képviselő-testületi rendeletalkotást. Javaslatot készít az illetékességi területére bevezetendő helyi adók adónem fajtáira, azok bevezetésének időpontjára és időtartamára, mértékére, mentességek, kedvezmények megállapítására a helyi sajátosságok figyelembe vételével .
  • Az önkormányzat gazdálkodásának megalapozásához bevételi javaslatokat dolgoz ki.
  • A költségvetési beszámoló részeként gondoskodik a lakosság tájékoztatásáról a beszedett adók összegéről.
  • Tájékoztatja a település lakosságát és a gazdálkodó szervezeteket adókötelezettségük teljesítésének elősegítése érdekében az adójogszabályok előírásairól.
  • Első fokon eljár a helyi adók, az önkormányzat költségvetése javára más törvényben megállapított adó, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozások ügyében a törvényben meghatározott esetekben.
  • Az adóigazgatási feladatok ellátása érdekében nyilvántartásokat hoz létre, amelyeket folyamatosan, naprakész adatokkal módosít.
  • Az adóbeszedési számláit, a pótlék-, a bírság-, egyéb-, idegen-, talajterhelési díj, és eljárási illeték beszedési számlát vezető hitelintézet napi számlakivonatait ellenőrzi és lekönyveli, az ismeretlen rendeltetésű befizetésekről átfutó nyilvántartást vezet.
  • Az első negyedévről, az első félévről, a háromnegyedévről a tárgyi időszakot követő hó 15-éig, az egész évről a tárgyévet követő január 20-áig zárási összesítőt és mérlegadatokat készít.
  • A zárási összesítők adatainak felhasználásával határidőre adatszolgáltatást teljesít.
  • A negyedéves zárást követően számszerű adatokkal alátámasztott elemzéseket végez az adónemekben történt előírásokra, a törlésekre, a bevételekre, a végrehajtásra és az adótartozások összetételére vonatkozóan.
  • Az adóévet követően előkészíti a hatásköri törvény 138. § (3) bekezdés g) pontja szerinti beszámolót az adóztatásról.

Adókivetések

  • Az adókötelezettség megállapítása érdekében adatokat gyűjt, tájékoztatást kér, helyszíni szemlét tart.
  • Felhívja az adóalanyokat az adókötelezettség időben történő teljesítésére.
  • Hiányos bevallás esetén hiánypótlásra hívja fel az adózót, megfelelő határidő kitűzésével.
  • A hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén, vagy ha azt a tényállás tisztázása egyébként indokolja, az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapító eljárást megszakítja, és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le. A határozatot az  ellenőrzés eredményeként feltárt tényállás alapján kell meghozni .
  • Az építményadó, a telekadó, mint kivetéses adó esetében, a vagyontárgyat szerző felet adóbevallási, egyéb esetekben adatváltozás bejelentési kötelezettség terheli. Az önkéntes teljesítés elősegítéséhez tájékoztatja a település lakosságát és a gazdálkodó szervezeteket az adójogszabályok előírásairól.
  • Az adóhatóság a gépjárműadót a közúti közlekedési  nyilvántartás által közölt adatok alapján kivetéssel állapítja meg.
  • Az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzéssel dönt.
  • A bevallás adataiból kivetéssel megállapítja az adó összegét és határozatban közli – személyesen jelenlévő adózóval helyben, egyéb esetben postai küldeményként – az adózóval.
  • Az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át, vagy a címzett az átvételt megtagadta.  Amennyiben a magánszemély adózó ismeretlen helyen tartózkodik, az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.
  • A bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatások, továbbá bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adózót – határidő kitűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő kitűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
  • Ha az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat, az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról adózók részére október 31-éig értesítést ad ki.
  • Megkeresésre jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság tájékoztatására, ha az valamely adó vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását lehetővé teszi, vagy valószínűsíti.
  • Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy bíróság által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát (végzését) az adózó terhére egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításhoz való jog elévüléséig módosíthatja, vagy visszavonhatja.
  • A fellebbezést – ha döntését saját hatáskörében nem módosítja, vagy nem vonja vissza – az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül felterjeszti az elbírálásra jogosult szervhez.
  • Ha az adóhatóság határozata (végzése) jogszabálysértő és ennek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után kamatot fizet, kivéve ha a téves adó megállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.
  • Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti, illetve elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság más adóalany adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti. A pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a jogi személy vagy nem jogi személyiségű társaság működését veszélyezteti.
  • Az adóhatóság az adózó kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra fizetés könnyítést engedélyezhet.
  • Az adóhatóság a fizetési halasztást, vagy részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételekhez kötheti.

Ellenőrzések

  • Rendszeresen ellenőrzi az adózókat az adóbevétel megrövidítése, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében. Az ellenőrzés során feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított adóigazgatási eljárást.
  • Ha az adózó az ellenőrzést az adóellenőr veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét ill. közreműködését kezdeményezheti.
  • Az adóhatóság az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózó képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokoln .
  • A vizsgálat megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja és az érintett részére történő átadással az ellenőrzés befejeződik.
  • Az adóhatóság utólag állapítja meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő utólagos adó megállapítás esetén 60 nap.
  • Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha azt az esedékesség időpontjáig nem fizették meg. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.
  • Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető.

Végrehajtási tevékenység

  • Felhívja az adóalanyokat az adókötelezettség időben történő teljesítésére.
  • Megindítja az adóbehajtási eljárást a jogerősen megállapított és a késedelmi pótlék mentes fizetési határidőben nem teljesített adótartozásokra, illetőleg a szabályszerűen behajtásra kimutatott más köztartozásokra.
  • A túlfizetést – az adózók kérelmére – az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés összegét hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.
  • Ha az adózónak önkormányzati adótartozása nincs, sem közadók módjára behajtandó köztartozása, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el.
  • Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezéseit alkalmazza.
  • Az önkormányzati adóhatóság az adós lakóhelye, székhelye vagy a végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti bíróság mellett működő, önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja.
  • Eljár az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján.
  • A behajtási eljárást csak pontos adatok alapján, illetőleg a költségminimum megelőlegezése után indítja meg.
  • Az adók módjára behajtott összeget haladéktalanul átutalja a behajtást kérőnek.
  • Az adóhatóság a behajthatatlan tartozásról a behajtást kérőt tájékoztatja.
  • Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az illetékes földhivatalt a végrehajtási jog soron kívüli bejegyzése érdekében.
  • Az adóhatóság kezdeményezi a gépjármű forgalomból való kivonását, ha az adóalany gépjárműadó tartozása meghaladja az egy évi adótételt.
  • Az adóhatóság az adótartozás megtérülése érdekében a hátralékos adózó gépjármű-nyilvántartás szerint tulajdonában álló gépjárművet lefoglalja és kezdeményezi annak a forgalomból történő kivonását.
  • Az adóhatóságot jelzálog illeti meg a tartozás erejéig, ha végrehajtásnak nincs helye, ennek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére is soron kívül intézkedik az illetékes földhivatal.
  • Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az önkormányzat javára történő átruházására – a kikiáltási árnak megfelelő értékben – egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely önkormányzati feladat ellátást természetben szolgálja.
  • Az adós kérelmére vagy felettes szerve rendelkezésére a határozat (végzés) végrehajtását felfüggeszti, ha az adótartozást előíró határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése várható.
  • A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végzéssel törli az adózó adótartozását, és erről a tartozást megállapító, illetőleg nyilvántartó adóhatóságot tájékoztathatja.
  • A végrehajthatatlanság címén törölt adótartozást az adóhatóság végzéssel újból előírja, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.
    Egyéb adóügyi feladatok
  • Külön jogszabály rendelkezése alapján, az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt.
  • Az adóhatóság annak a természetes személynek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy annak egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.
  • Az adóhatóság hatósági bizonyítványt állít ki a nyilvántartásában lévő adatról.
  • Hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha azt jogszabály előírja, vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti.
  • Adóigazolást ad ki az adóhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, feltéve, hogy az adózó az adóhatósági  igazolás kiadásának szükségességét valószínűsíti.
  • A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokra, valamint a díjkedvezmények és mentességek esetére rendelettervezetet készít.
  • A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátók bevallásai alapján megállapítja a díjfizetési kötelezettséget és ellenőrzi a díj megfizetését.
  • Figyelemmel kíséri a díjfizetési kötelezettség keletkezését.
  • A díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, valamint a végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
  • Ellenőrzi az eljárási illeték megfizetését, és kötelezettségként írja elő az adózó számláján.
  • Az önkéntes megfizetés elmulasztása esetén határozattal kötelezi az adózót, mulasztási bírság feltételes előírásával.
  • Az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása esetén a jogerős határozat alapján szükség szerint intézkedik az illeték és/vagy a mulasztási bírság végrehajtása iránt.
  • Részben vagy egészben visszafizeti a lerótt illetéket az ügyfél részére, amennyiben az ügyintézési határidőt saját hibájából nem tartotta be a hatóság.

Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. • e-mail: info@bpxv.hu • Telefon: 305-3100 • Fax: 307-4008