Menu

Lakásrendelet vitaanyaga

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Képviselő-testülete 244/2015. (IV. 22.) ök. számú határozatával elfogadta a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat 2015-2025. évekre vonatkozó Gazdasági- és Társadalom-, Környezet- és Területfejlesztési Programját (továbbiakban: Program).

A Program az Önkormányzat lakásgazdálkodással összefüggő tevékenysége körében kiemelte, hogy az elmúlt ciklusban elkezdődött a lakásállomány és a nem lakás célú bérlemények portfóliójának átalakítása. Megkezdődött a lakhatásra alkalmatlan, gazdaságosan fel nem újítható szükséglakások és komfort nélküli lakások kiürítése és bontása. Ezt a programot tudatosan és ütemezetten folytatni kell. A jelentős számú átköltöztetés, lakáskiürítés lehetővé tette a lakásfelújítások tömeges megvalósítását. A Palota Holding által létrehozott saját kivitelező részleg megkezdte a kiürített lakások felújítását. Ezután vált lehetővé a korábbi ciklusokhoz képest jelentősen nagyobb számban új lakáspályázatok kiírását.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság érdeklődése a pályázatok iránt többszörösen meghaladja az önkormányzati lakáshoz juttatási lehetőségeket..

A legkeresettebb pályázati forma a költségelvű pályázat. Az általában 6-8 lakásra szóló kiírásoknál a benyújtott pályázatok száma eléri a 200 darabot. Az előbbiekhez képest alig kisebb az érdeklődés a szociális pályázatok esetében, alkalmanként közel 180 a beadott pályázatok száma. A piaci alapú pályázat feltételeit a lakosság szűkebb rétege képes teljesíteni, ebben a kategóriában a jelentkezők száma esetenként ötvenre tehető.

Ugyanakkor megállapítható, hogy a lakásgazdálkodás kiadásai minden évben közel kétszeresen meghaladják a lakásgazdálkodás bevételeit, aminek fő oka, hogy az alacsony bérleti díjak gyakran még a közös költségeket sem fedezik, továbbá jelentős az Önkormányzatot terhelő közüzemi tartozásállomány is. A Programban megfogalmazott célok teljesítése érdekében Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Képviselő-testülete 454-455/2016. (IX. 6.) ök. számú határozatával elfogadta a Lakáskoncepciót, és a Lakáskoncepció intézkedési tervét.

A Lakáskoncepcióban megfogalmazottak szerint a bérlakás-állomány gazdaságosabb és hatékonyabb hasznosítása a legfontosabb feladat oly módon, hogy az Önkormányzatnak egyrészt ki kell szolgálni a kerületünkben jelentkező lakhatási igényeket, különös figyelemmel a szociális szempontokra, másrészt pedig a bérlakásokat úgy kell hasznosítani, hogy a keletkező bevétel fedezni tudja a lakások üzemeltetéséhez szükséges ráfordításokat.

A Lakáskoncepció intézkedési terv legfontosabb elemként jelölte meg, hogy lakáskoncepció elfogadását követően, az abban meghatározott céloknak megfelelő tartalommal el kell készíteni az új lakásgazdálkodási és lakbér rendeletet.  Új lakásrendelet szükségességét támasztja alá az is, hogy a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI. 30.) ök. rendelet a hatálybalépése óta számtalanszor módosult, tartalma jelentősen megváltozott, alkalmazhatósága nehézkessé vált.

A Tervezet a fenti kritériumoknak és elvárásoknak igyekszik megfelelni.

A Tervezet egységes szerkezetben magába foglalja lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásainak feltételeiről szóló 26/2003. (VI. 30.) önkormányzati rendeletet, a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő Nyugdíjasházában lévő lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 3/2013. (II. 4.) önkormányzati rendeletet, az Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások lakbér megállapításának elveiről és mértékéről szóló 42/2003. (XI. 28.) önkormányzati rendeletet.

A Tervezet változatlanul hagyva az eddigi bérbeadói jogokat gyakorlók körék, a hatásköröket – legnagyobb részüket az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottságra testálva – átláthatóan és pontosan definiálva igyekszik szabályozni.

A Tervezet következetesen képvisel néhány alapelvet. Elsőként, hogy a lakáshoz való juttatást jövedelmi szociális helyzet alapján differenciálni kell, a jobb anyagi körülmények között élők fokozatos teherviselése mellett, a támogatásra szorulóknál egyfajta szociális háló megteremtésével. Másik alapelv, hogy a bérlőnek a lakásbérlet fenntarthatósága érdekében együtt kell működnie az Önkormányzattal, beleértve a bérlői kötelezettségek teljesítését és szükség esetén a támogatási lehetőségek igénybe vételét is. Alapelv az is, hogy a lakásbérlet nem lehet ingyenes, azaz a lakhatás költségeiből még a legrászorultabbaknak is részt kell vállalniuk. Ennek teljesíthetősége érdekében a Tervezet meghatározza a minimális jövedelmet a szociális alapú pályázatoknál. Hasonlóképpen számtalan rendelkezés igyekszik a fekete jövedelmek kifehérítése irányába hatni. Fontos és több helyen megjelenő alapelv a kerülethez való kötődés, az együttműködés különböző formáinak preferálása, illetve az együttműködés hiányának szankcionálása.

Lényeges változás a jelenleg hatályos rendelethez képest a bérbeadás fajtáinak meghatározása. Alapelv, hogy a bérbeadás pályázat útján valósul meg: a) szociális alapon, b) költségelven, c) valós piaci alapon.

A szociális alapú pályázat két formája a nyilvános pályázat és az egyszerűsített pályázat, ami az új elemként megjelenő lakásjuttatási névjegyzéken szereplők esetében alkalmazandó. A költségelvű pályázatoknál a vagyoni viszonyok a meghatározók, míg a valós piaci alapú pályázatnál a versenyeztetés.

A Tervezet alapján a bérbeadás jogcímeit négy kategóriába lehet sorolni. Első kategória a pályázathoz kötött, általános jogcím. Második kategória összefoglalható lakásgazdálkodási feladatok címen, ide tartozik a bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés, a gazdálkodási feladatok ellátása, a közérdekű feladatok megvalósítása, a Nyugdíjasházban lévő lakások bérbeadása, a lakáscsere és a bérleti jogviszony folytatása. A harmadik jogcím kategóriába a rendkívüli helyzetek alapján történő bérbeadások tartoznak, mint a jogcím nélküli lakáshasználók, az átmeneti elhelyezés és a szociálpolitikai szempontok alapján történő bérbeadás. Végül a negyedik típusba tartoznak a lakáshitellel kapcsolatok bérbeadások.

A Tervezet alapelvként rögzíti, hogy a bérbeadás időtartama csak legfeljebb 5 év határozott idő lehet, és  ez akár többször is ismételhető, valamint, hogy a lakást csak lakás céljára lehet használni, polgármesteri engedély a vállalkozói tevékenység folytatásához, ill. telephely bejelentéshez azzal, hogy az ott élők nyugalmát nem zavarhatja.

Alapelvként rögzíti a Tervezet, hogy a lakást rendeltetésszerűen, az együttélés szabályainak betartásával lehet használni, életvitelszerűen lakni kell (2 hónapot meghaladó távollétnél bejelentési kötelezettség, a távollét maximum 1 évig tarthat). Ezeknek a szabályoknak a megszegését rendkívüli felmondási okként szankcionálja a Tervezet.

Új elemként jelenik meg a bérleti szerződéseknél az óvadék bevezetése, ami a költségelvű lakásbérletnél a havi bérleti díj kétszerese, piaci lakásbérletnél háromszorosa (szociális lakásbérletnél nincs). Szintén új elem az is, hogy a Tervezet tartalmazza a bérlőtársi jogviszony létesítésének szabályait (élettársi kapcsolatok).

A Tervezet átstrukturálta a jelenleg hatályos rendelet lakbérre és külön szolgáltatási díjakra vonatkozó szabályait, amit az alábbi táblázatban lehet a legjobban érzékeltetni:

Régi rendelet Új rendelet
szociális

300,- Ft/m2/hó

névjegyzékes szociális

300,- Ft/m2/hó

költségelvű

400, Ft/m2/hó

szociális

400, Ft/m2/hó

piaci

700/900,- Ft/m2/hó

költségelvű

700/910,- Ft/m2/hó

jelenleg nincs ilyen valós piaci

A Tervezet alapján a közös költség fokozatosan épülne be a lakbérbe. Szociálisnál két év türelmi idő, utána évente a lakásra jutó közös költség 10 %-a, amíg el nem éri az 50 %-ot /csak a felét kell fizetni!/, költségelvűnél 2017. február 1-től évente a lakásra jutó közös költség 15 %-a, a teljes költség eléréséig, míg piacinál a lakbér tartalmazza a teljes közös költséget.

Fontos elemei a Tervezetnek a lakbért növelő-csökkenő tényezők, a szociálisan rászorulóknál a szociális rendeletben a lakbértámogatás formájának megteremtése, a szociális rászorultság évenkénti felülvizsgálat, valamint az, hogy a költségelvű lakbér átsorolására szociális lakbérbe csak 12 hónap után nyílik lehetőség.

A díjtartozás kezelését a Tervezet (a bérlők érdekében is) meglehetősen szigorúan szabályozza, hangsúlyozva, hogy a szankciók azokkal szemben érvényesítendők, akikben a minimális együttműködési készség sincs meg.

Egy hónapi tartozás után kétszeri felszólítás, ezek eredménytelensége és együttműködés hiánya esetén a bérleti szerződést fel kell mondani. Maximum 300 ezer forint díjtartozást követően a lakás kiürítésére végrehajtási eljárás indítandó.

A díjtartozás rendezésére a Tervezet több lehetőséget kínál: egyösszegű befizetés (cserepartner is megteheti), kamatmentes részletfizetési kedvezmény, részbeni elengedés.

Sarkalatos eleme a Tervezetnek a lakáshasználati díj, amely a jogcím nélküli (érvényes bérleti szerződés hiányában) lakók esetén az 1-3 hónap közötti időtartamban a bérleti díjjal megegyező összeg, a 4. hónaptól kezdődően a lakbér kétszeresének megfelelő összeg.

Új elemként jelenik meg a Tervezetben a költségelvű lakáspályázatok esetén a lakásfelújítással kapcsolatos rendelkezés. Egyfelől költségelvű lakáspályázat esetén a Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság a pályázati kiírásban előírhat bérlői felújítási kötelezettséget, ez esetben maximum 120 napos felújítási teljesítési határidőt követően kezdődik az 5 éves bérleti szerződés. Másfelől a költségelvű lakásoknál a már bérleti szerződéssel rendelkezők esetén – a Polgármester hozzájárulásával köthető külön megállapodás alapján – a felújítás lakbérbeszámítással járhat a Tervezetben meghatározott kondíciókkal.

A Tervezet a bérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatosan lehetővé teszi a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését az Önkormányzatot terhelő elhelyezési kötelezettség esetén oly módon is, hogy cserelakás biztosítása helyett pénzbeli térítést kaphat a bérlő.

Mindemellett új elem a felmondás jogának, természetesen a jogszabályi feltételek esetén, a Vagyonkezelőhöz történő telepítése.

A Tervezet tartalmazza a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi rendelkezéseket, továbbá érint más önkormányzati rendeleteket, főként a vagyonrendeletet és a szociális rendeletet, amelyek módosításai, összhangban a Tervezettel, megtörténnek.

A lakásrendelet-tervezettel kapcsolatos prezentációt itt töltheti le.

  • valami

  • jegyzo

  • ogy képviselő

  • periszkóp palotán

  • Minden, ami a XV. kerületben történik. Kattanjon rá!

    A lakosság és az ügyfelek számára ingyenesen hívható önkormányzati telefonszám, amelyen a telefonáló a kerület életéhez kapcsolódó észrevételei, kérdései, konkrét ügyben felmerült gondjai megoldását kérheti.

    A felvetéseket a munkatársunk fogadja, munkaidőn túl üzenetrögzítőre vesszük, majd a tett intézkedésekről a bejelentőt tájékoztatjuk. A szükséges teendők megtételéről az önkormányzat és hivatala gondoskodik.

    06 80 203 804

    Felnőtt ügyeleti ellátás >>
    1157 Budapest,
    Zsókavár u. 42-44.
    Telefon: +36 1 307 2222

    Fogorvosi ügyelet >>
    1088 Budapest,
    Szentkirályi utca 40.
    Telefon: +36 1 317 6600

    Gyermek ügyeleti ellátás >>
    1096 Budapest, Üllői út 86.
    Telefon: +36 1 264 3314,
    +36 1 264 7481

    Észak-pesti ügyeletes gyógyszertárak

    Szent Palota Gyógyszertár
    1151 Budapest,
    Fő út 82. fsz. 3.
    Telefon: 631-7407

    Nyitvatartás:
    minden nap 0-24 óráig

    Mária Gyógyszertár
    1139 Budapest,
    Lehel út 74-76.

    Nyitvatartás:
    hétfő-péntek: 8.00 - 20.00
    szombat: 8.00 - 13.00

    Állandó ügyelet a nyitvatartási időn túl.
    Telefon: +36 1 320 8006

    Aranyhorgony Gyógyszertár
    1048 Budapest,
    Pozsonyi út 19.

    Nyitvatartás:
    hétfő - péntek: 8.00 - 20.00
    szombat - vasárnap: 8.00 - 13.00

    Állandó ügyelet a nyitvatartási időn túl.
    Telefon: +36 1 379 3008

    A XV. kerület Önkormányzata számára fontos az itt lakók véleménye. Kérjük, javaslataival segítsen Ön is jobbá tenni az alábbi fejlesztési elképzeléseket!

    Lakásrendelet vitaanyaga

    Települési Arculati Kézikönyv (TAK)

    Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. • e-mail: info@bpxv.hu • Telefon: 305-3100 • Fax: 307-4008