
, Széles Imre,
A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte (illetve helyezi, hiszen a rendelet csak a kihirdetést követő harmadik hónap első napján, azaz május 1-jén lép hatályba) a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993.(V.12.) Korm. rendeletet.
Az új szabályok szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében) 86 százalékát, amennyiben a munkavállaló
- belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályán,
- helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
- elővárosi buszon, HÉV-en,
- menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni;
Lakóhelynek, illetve tartózkodási helynek minősül - Magyarország mellett - valamely EGT tagállam területén lévő lakóhely vagy tartózkodási hely is.
A hazautazás (= a tartózkodási helyről - a munkavégzés rendjétől függően - legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás) esetén a költségtérítés
- 2010-ben legfeljebb havi 30 000 forintot,
- 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a KSH által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összegét
teheti ki.
A munkavállaló részére az Szja.tv-ben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő - fentiekben nem említett - térítés akkor jár, ha
- a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
- a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; (Hosszú várakozás: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.)
- ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.
Ez utóbbi személyi kör esetében munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. |